Néptáncos szoknya Zorkámnak

Zorka idén, hogy középső csoportos lett, már járhat néptáncra az oviban. Nagyon szereti, főleg mert oda az unokatesók is járnak - járunk másik tánciskolába is, ott koreográfiákat tanul, meg egy kis akrobatikát, illetve az alap táncok alap lépéseit, de azt mostanában annyira nem szerette, mert Ambrus és Henrik unokatesók már inkább focira járnak, nem táncolni.
Szóval vittünk mi kis szoknyát a néptáncra, de az nem volt az igazi, mert nem pörgött, meg nem is volt nagyon néptáncos jellege. Igazi néptáncos szoknyát is lehet kapni ilyen mini méretben, de horror összegért adják. Vettem hát egy fél méter - nem igazi, de azért szép - kékfestő anyagot, meg egy kis csipkét és nekiláttam.
Először kivágtam egy ilyen félkör alakot - vagyis ez egy negyed kör, de itt össze van hajtva:

Majd varrtam csipkét a közepére és az aljára is: 

Volt itthon egy kis fehér anyag, és mivel Zorka kérte, hogy legyen rajta kiskötény is - amit nem akartam, hogy mindig az óvónéninek kelljen rákötögetni néptánc előtt - varrtam rá egy kis fehér anyagból kötényt, rá egy kis zsebecskét és szintén a fehér anyagból egy derék részt, amibe a gumit bele tudtam bújtatni. 

Összevarrtam a hátulját és íme a végeredmény: 

És a boldog tulajdonos - pörög a forog a szoknya:

Nem pörög úgy, mint a "LukácsLucáé", de azért nagyon boldog a kicsike lány! És ez nekem a legnagyobb boldogság!